Amikor az ókori Egyiptom hatalmas uralkodóira gondolunk, legtöbbünknek azonnal Kleopátra, Nefertiti vagy Hatsepszut neve jut eszébe. A történettudomány azonban most egy olyan nő alakját rajzolja ki a homályból, aki évszázadokkal, sőt évezredekkel megelőzte híres utódait. A legfrissebb kutatások szerint Merneith, akinek neve annyit jelent: „Neith által szeretett”, nem csupán királyné volt, hanem az a női fáraó, aki már ötezer évvel ezelőtt irányította az egyiptomi birodalmat.
Új bizonyítékok a királyi pecséteken
A Prague Egyptological Studies folyóiratban megjelent friss tanulmány alapjaiban kérdőjelezi meg a hagyományos egyiptomi kronológiát. Sokáig úgy tartották a szakemberek, hogy az első női uralkodó Szobekneferu volt, aki mintegy négyezer éve ült a trónon.
A modern technológia azonban közbeszólt, mivel Sue Kelly egyiptológus és Crystal Miller digitális archeológus, modern képalkotó eljárásokkal olyan bizonyítékokra bukkantak, amelyek átírhatják a tankönyveket. A szakkarai sírokban talált tizenhárom agyagpecséten, az úgynevezett szerheken azonosították Merneith nevét. Mivel ezek a pecsétek kizárólag az uralkodók számára fenntartott jelképek voltak, a kutatók szerint egyértelmű: Merneith teljes jogú fáraóként gyakorolta a hatalmat, nem csupán hitvesi minőségben.
Kicsoda Merneith és hogyan uralkodott?
Merneith pályafutása egészen rendkívülinek mondható. A politikai elemzések alapján uralkodói tevékenysége legalább három évtizeden átívelt. Valószínűsíthető, hogy kezdetben apjával, a birodalom harmadik uralkodójával, Dzserrel közösen kormányzott, majd később fia, Den kiskorúsága idején régensként irányította az államot. Hatalmi státuszát az abüdoszi monumentális sírja is alátámasztja.
Ez az építmény közel sem egy átlagos királyné nyughelye: a szakértők szerint a temetkezési hely minden jegye az uralkodói rangra utal. A sírban több száz nagy méretű boros edényt és közel ötven, a szolgák számára kialakított mellékhelyiséget tártak fel, emellett a neve egy kőből készült sztélén is megjelent, ami a fáraóknak kijáró tiszteletadás jele volt.
Merneith befolyása a halála után sem halványult el. A következő uralkodó, Szemerhet sírjában talált pecsét tanúsága szerint az utódok is mély tisztelettel adóztak emléke előtt. A korabeli feljegyzésekből kiderül, hogy Merneith, aki ha nem is viselt mindig hivatalos fáraói titulust, közvetlen irányítást gyakorolt az államkincstár és a hivatalnokok felett.
Érdekesség, hogy fia, Den sírjában egy uralkodói lista is előkerült, ahol Merneith neve a sort zárja, a „király anyja” címmel kiegészítve. Ez azt sugallja, hogy politikai mozgástere egyedülálló volt: képes volt az állam aktuális érdekeinek megfelelően belépni a hatalmi szférába vagy éppen visszavonulni onnan.
A történelem átírása
Bár a tudományos diskurzus még zajlik, és Merneith pontos szerepe sokak számára vitatott, a legújabb régészeti felfedezések egyértelműen a női hatalom korai érvényesülésére mutatnak rá. Ha a szakemberek következtetései beigazolódnak, a történészeknek újra kell értékelniük az ókori Egyiptom korai időszakát, valamint azt, hogy milyen lehetőségei voltak a nőknek a vezetésben már a civilizáció hajnalán.
Merneith története egy fontos emlékeztető: a múlt tele van olyan elfeledett figurákkal, akiknek élete és munkássága ma is képes formálni történelmi tudásunkat.
